A határtalan hazaszeretet és az önzetlen bátorság jelképe a Nyerges-tető, mely a szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszíne volt. Az itt vívott csata a szabadságharc eszméiért és az elesett hősök önfeláldozó bátorsága - ma is példaértékű minden ember számára.
Elhelyezkedése:
Erdélyben, Hargita megyében, a Háromszéki- és a Csiki medencét összekötő átjárón, a Csiki – havasok és a Torjai – hegység között található, 878 méter magasságban. A hágó a Csíkkozmás és Kászonújfalú közötti vízválasztón helyezkedik el.
“Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.”
– Kányádi Sándor
Nyergestetői ütközet:
Az 1848 – 49-es szabadságharc végén június 18 – 19-én az orosz – osztrák csapatok megrohanták Székelyföldet. Miután Gábor Áron elesett, Bem tábornok júliusban Háromszékre érkezett, hogy újjá tervezze a székely hadérőt. Két részre osztotta a csapatokat. Az egyiket Háromszék alá vezényelte Gál Sándor parancsnoksága alatt, a másikkal Moldva felé vonult, hogy felkelésre buzdítsa őket. A moldvai felkelés nem valósult meg, igy Bem tábornok nyolc gyalogos századot, egy lovas szakaszt és nyolc ágyút hagyott Tuzson János őrnagyparancsnoksága alatt Moldvában. A tervek szerint pár nap elteltével vissza kellett indulniuk Erdélybe.
Július 23-án Gál Sándor visszaverte az osztrák támadást, de a túlerő elől visszavonult Csíkszereda felé. A tábornok hazafelé tartva értesült arról, hogy az ellenség megszállta Háromszéket. A hazafelé igyekvő Tuzson Jánost Kászonújfaluban érte utol az ellenség, visszavonultak a Nyerges-tetőig, hogy itt kedvezőbb viszonyok között tudjanak védekezni. A Csiki medencébe betörni akaró orosz – osztrák egyesitett haderő, mintegy 12 000 fős seregével szállt szembe az alig ezer fős székely csapat. Erős kartácstűzzel 7 órán át tudták megtartani hadállásaikat. Ezek a székely vitézek a biztos halál tudatában, hatalmas túlerővel szemben tanúsítottak mérhetetlen bátorságot.
” Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.”
– Kányádi Sándor
Emlékoszlop és kopjafák:
A hazájukat önfeláldozóan védő székely vitézek emlékére a csikzsögödi Poulini János kőfaragó mester emlékművet készített, melyet 1897 augusztus 08.-án egy ünnepség keretében avattak fel. „A zsögödi kőből faragott, 6 méter magas emlék azon a helyen áll, hol Tuzsonnak két ágyúja szórta halálhozó tekéit s több honvéd alussza örök álmát” – írta Balló István újságíró az ünnepségről a Vasárnapi Újságban. Az obeliszk négyzet alapú talapzatú, három oldalán feliratos kőtömb, mely oszlopfővel zárul, tetején a szimbolikus ágyúgolyón kőkereszttel. Az emlékművet ma kőoszlopos, kovácsoltvas láncokkal összekapcsolt kerítés veszi körül.
Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait. Kezdetben ágkereszteket szúrtak az elesett hősök családtagjai a dombtetőre, amit lassan - a kommunizmus után – felváltott a kopjafa. Az első kopjafán ez állt” Lelkiismeret”. 1992 – ben állítottak a másodikat, követte még egy, majd 1994-től évenként egy-egy, mígnem 2004 decembere után hirtelen megsokszorozódtak a kopjafák, kialakítva igy egy másik emlék helyet az elesett hősök emlékére.
Azóta intézmények, egyesületek, iskolák, közösségek érzik kötelességüknek, hogy emléket állítsanak. Évente kétszer (március 15 és augusztus 01-én) ünnepséget rendeznek, de nincs egy olyan nap, hogy valaki ne tegye tiszteletét és hajtson fejet a hősök előtt a Nyerges-tetőn.
Záró gondolatok:
A Nyerges-tető festői környezetben, Erdély vadregényes fenyvesei között fekszik, körülötte ölelő hegyek húzódnak. A terület kiváló lehetőséget nyújt kirándulásokra és természetjárásra. A hely történelmi és természeti értékei miatt kedvelt turisztikai célpont, különösen a magyar turisták körében. Mivel a kopjafával diszitett tető nemzeti kegyhellyé alakult, mindenképpen ajánlott meglátogatni egy erdélyi kirándulás alkalmával.
