Tusnádfürdő a Csíki-medencében fekszik.
A medence átlagosan 650 m magasságban elterülő hegyközi medence Székelyföldön a Keleti-Kárpátokban. Hargita megyében, a Hargita-hegység és a Csíki-havasok között terül el. Észak-déli tájolású, hosszúsága 60 km, szélessége 10 km, az Olt-folyó szeli ketté. Három részre osztható: Alcsík, Középcsík és Felcsík. Székelyudvarhely felől a Tolvajosi-hágón keresztül, Gyergyó felől a Marosfői-hágón keresztül, a Tartos völgye felől a Gyimesi-hágón, a Kászoni-medence felől Nyerges-tetőn át, Háromszék felől pedig a tusnádfürdői Olt-szoroson át lehet megközelíteni.
Az Olt szorosában, évszázados fenyvesek között, a Sólyomkő alatt fekszik Csíkország büszkesége, az alig másfél évszázados Tusnádfürdő. E világszerte ismert székely fürdőváros Hargita megye legdélibb fekvésű települése. A város alapítását 1842-re datálják.
Egy pásztor-fiú állítólagos csodálatos gyógyulása hívta fel a településre a figyelmet, ennek hatására egyre többen keresték fel. A tusnádi születésű Élthes Lajos lehetőséget látott a környék természeti adottságaiban, és 1845-ben több birtokos-társával részvénytársaságot alapított, és a négy tulajdonostól Tusnád, Lázárfalva, Verebes és Kozmás településektől kibérelték a területet és elkezdték megépíteni a ma ismert fürdővárost, Tusnádfürdőt. A befektetés hatására gombamód nőttek ki a földből a szebbnél szebb fogadók és villák.
A virágzó fürdőváros sorsát megpecsételték az 1848-49-es harcok és a helyi lakosok bosszúja, akik a harcok után felgyújtották a várost, mert sérelmezték, hogy elvették tőlük az ingyenes borvizeket és fürdési lehetőséget. 1852-ben Ferenc József császár elrendelte a település újjáépítését. A részvényesek újabb fogadókat és svájci stílusú villákat építettek. Az 1880-as években Tusnádfürdő virágzó fürdőteleppé vált, modern gyógyintézettel és kétmedencés fürdővel büszkélkedhetett.
Az első világháború megállította a fejlődést, de 1920-tól sportpályák, kezelőhelyek létesültek és a Csukás-tóból strandot építettek, partján szórakoztató központot létesítettek. Rohamos fejlődését a második világháború állította meg, sorsát az államosítás véglegesen megpecsételte. Az állami kézbe került csodálatos, nemzetközi szintű épületei pusztulásra ítéltettek.
1970-től a fürdőtelepen óriási állami beruházásokkal három szállodát és egészségügyi kezelő-központot, gyermektáborokat létesítettek, így az állami szakszervezetek legfontosabb üdülőhelyévé vált.
1986-ban városi rangra emelkedett, de a rendszerváltás után megszűnt a fürdővároska utáni érdeklődés és a látogatottság hiányának következtében hanyatlani kezdett.
A 2000-es évektől újra lassú fejlődésnek indult. Épületeket modernizáltak és újítottak fel a mai kor igényeinek megfelelően. Új szállodák, panziók és vendégházak épültek. Sportcsarnok és sípálya létesült, majd 2013-ban termálvizes élményfürdő épült.
Ma Tusnádfürdő páratlan természeti adottságai óriási értéket képviselnek. Gyógyforrásai, mofettái, hatásos gyógyírt kínálnak számtalan betegségre.
Az innen induló öt túraútvonalon a következő nevezetességek közelíthetők meg: Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp, Sólyomkő, Nagy Piliske, Vártető, Ludmilla-kilátó. E 651 méter tengerszint feletti magasságon fekvő település gyógyforrásai méltán híresek.
A Tusványos néven híressé vált Bálványosi Nyári Szabadegyetem 1997 óta itt kerül megrendezésre. A városka modern kori életében ez a legrangosabb rendezvény.
Napjainkban 1800 fős lakosból 1700 magyar és 100 román.
A medence átlagosan 650 m magasságban elterülő hegyközi medence Székelyföldön a Keleti-Kárpátokban. Hargita megyében, a Hargita-hegység és a Csíki-havasok között terül el. Észak-déli tájolású, hosszúsága 60 km, szélessége 10 km, az Olt-folyó szeli ketté. Három részre osztható: Alcsík, Középcsík és Felcsík. Székelyudvarhely felől a Tolvajosi-hágón keresztül, Gyergyó felől a Marosfői-hágón keresztül, a Tartos völgye felől a Gyimesi-hágón, a Kászoni-medence felől Nyerges-tetőn át, Háromszék felől pedig a tusnádfürdői Olt-szoroson át lehet megközelíteni.
Az Olt szorosában, évszázados fenyvesek között, a Sólyomkő alatt fekszik Csíkország büszkesége, az alig másfél évszázados Tusnádfürdő. E világszerte ismert székely fürdőváros Hargita megye legdélibb fekvésű települése. A város alapítását 1842-re datálják.
Egy pásztor-fiú állítólagos csodálatos gyógyulása hívta fel a településre a figyelmet, ennek hatására egyre többen keresték fel. A tusnádi születésű Élthes Lajos lehetőséget látott a környék természeti adottságaiban, és 1845-ben több birtokos-társával részvénytársaságot alapított, és a négy tulajdonostól Tusnád, Lázárfalva, Verebes és Kozmás településektől kibérelték a területet és elkezdték megépíteni a ma ismert fürdővárost, Tusnádfürdőt. A befektetés hatására gombamód nőttek ki a földből a szebbnél szebb fogadók és villák.
A virágzó fürdőváros sorsát megpecsételték az 1848-49-es harcok és a helyi lakosok bosszúja, akik a harcok után felgyújtották a várost, mert sérelmezték, hogy elvették tőlük az ingyenes borvizeket és fürdési lehetőséget. 1852-ben Ferenc József császár elrendelte a település újjáépítését. A részvényesek újabb fogadókat és svájci stílusú villákat építettek. Az 1880-as években Tusnádfürdő virágzó fürdőteleppé vált, modern gyógyintézettel és kétmedencés fürdővel büszkélkedhetett.
Az első világháború megállította a fejlődést, de 1920-tól sportpályák, kezelőhelyek létesültek és a Csukás-tóból strandot építettek, partján szórakoztató központot létesítettek. Rohamos fejlődését a második világháború állította meg, sorsát az államosítás véglegesen megpecsételte. Az állami kézbe került csodálatos, nemzetközi szintű épületei pusztulásra ítéltettek.
1970-től a fürdőtelepen óriási állami beruházásokkal három szállodát és egészségügyi kezelő-központot, gyermektáborokat létesítettek, így az állami szakszervezetek legfontosabb üdülőhelyévé vált.
1986-ban városi rangra emelkedett, de a rendszerváltás után megszűnt a fürdővároska utáni érdeklődés és a látogatottság hiányának következtében hanyatlani kezdett.
A 2000-es évektől újra lassú fejlődésnek indult. Épületeket modernizáltak és újítottak fel a mai kor igényeinek megfelelően. Új szállodák, panziók és vendégházak épültek. Sportcsarnok és sípálya létesült, majd 2013-ban termálvizes élményfürdő épült.
Ma Tusnádfürdő páratlan természeti adottságai óriási értéket képviselnek. Gyógyforrásai, mofettái, hatásos gyógyírt kínálnak számtalan betegségre.
Az innen induló öt túraútvonalon a következő nevezetességek közelíthetők meg: Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp, Sólyomkő, Nagy Piliske, Vártető, Ludmilla-kilátó. E 651 méter tengerszint feletti magasságon fekvő település gyógyforrásai méltán híresek.
A Tusványos néven híressé vált Bálványosi Nyári Szabadegyetem 1997 óta itt kerül megrendezésre. A városka modern kori életében ez a legrangosabb rendezvény.
Napjainkban 1800 fős lakosból 1700 magyar és 100 román.
Medvelesünk
kulturált körülményeket biztosítunk
KALANDRA FEL
nálunk biztosan nem fogsz unatkozni
Szin János, az egykori dúsgazdag vállalkozó, aki daganatos betegségéből ugyan felépült, de vagyona köddé vált, MEDVEPÁSZTORKÉNT találta meg a boldogságot Erdélyben, a Bodoki-havasokban.
