Ezt a színes formavilággal rendelkező vidéket ma már minden természetjáró megcsodálhatja. "Egyáltalában bámulatos a Bihar-hegység gazdagsága a legkülönfélébb természeti alakzatokban.(...) Nyakszerűleg összeszűkülő völgyszakadékok, zordon, vad, sötét sziklafolyósok, festői szép sziklatorkok állítják meg haladásában az útast." György Aladár
A Bihar hegység egy aránylag kis és zárt medencéjében, a földkéreg lemezeinek mozgásának köszönhetően, évmilliók alatt Európa egyik legcsodálatosabb és legértékesebb karsztvilága jött létre, amit Pádis fennsík néven ismerünk. Ebben a sziklafalakkal körülölelt, nyolc kisebb medencét magába foglaló csodavilágban a karsztjelenségek szinte minden változata megjelenik. A mára már közkincsé vált turistaparadicsom magába foglalja a Pádis fennsík és a Csodavár által behatárolt medencét, beleértve a Galbina szorost és a Flóra rétet dél-keleti irányban és a Szamos-bazár- Varasói rét - Kucsmakő vidékét északra. A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyének első szakaszát is, ami a zárt medence észak-nyugati részén található, a Boga-szirt alatt. Ezeket az elnevezéseket az úttörő Czárán Gyulának köszönhetjük, aki nem csak a formákból és színekből, de történelmi és Bibliai helyszínektől inspirálva szinte megkeresztelte felfedezéseit.
A zárt medence olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura és a Galbena Kőköz szirtjei veszik körül. A víz így a föld alatt, sziklákba vájt járatokon közlekedik és ahol feltör, ott bámulatos természeti tüneményekkel csábítja el a turistákat. Ez az érintetlen szépség ragadta magával Crárán Gyulát is, amikor megkezte feltáró munkáját a Bihar hegység ezen részén.
A mindössze 36 négyzetkilométer fennsík otthont nyújt számos: sziklaszorosnak, víznyelőnek, barlangoknak, exo-karszt és eróziós jelenségeknek, forrásoknak, szurdokvölgyeknek, dolináknak, jégbarlangoknak. Különleges formák váltogatják egymást máshol nem látott sokszínűségben. Felsorolni is nehéz a több mint 20 kiépített túraútvonal elérhető látványosságait. Minden szakasz úgy kiépítve, hogy nem csupán egyetlen nevezetességben érjen véget, hanem látványokban gazdag élménytúra táruljon a kirándulni vágyók elé.
Nagyvárad vagy Nagyszalonta irányából érkezve, Belényes felől a legkönnyebben megközelíthető a Vasaskőfalva végétől kezdődő élményautózás. Előbb a jobb oldalon feltűnő Boga-bányai vízesés, később a patak partján kövekből épített tornyok fogják felkelteni az utazók figyelmét. Érdemes több helyen is lemenni a patakhoz, hogy megcsodáljuk a szemközti sziklafalakat. Ha nyáron indultunk útra, akkor Boga völgyi letérőnél álljunk meg megkóstolni a helyi specialitásokat. Erről a pontról indul ugyanis a fennsík felé vezető szerpentines útszakasz. Csodálatos, ahogy alagutat fonnak az össze boruló fák a fejünk felett.
Gépkocsival érkezve jobb oldalban legelőször a Bál rétre vezető letérő fog köszönteni minket. A füves legelőn, csupán díszítőelemként tűnnek fel a fenyők. A tehéncsordák és juhnyájak meghitt és hangulatos világa ez, ahol az ember és a természet újra egymásra talál. Megszűnik a városi nyüzsgés, a rohanás és idegeskedés. Télen, megfelelő felszerelés nélkül, főleg magas hóállásban nem is lehet lemenni.
A fennsík szíve a Glavoj rét. Ez az egyetlen hivatalos sátorozási hely. Innen indulnak ki a turista útvonalak és itt kaphatunk információt minden látványosságról, a túrautak hosszúságáról és nehézségéről, s a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen turistajelzésekről is. Itt tudunk vásárolni is, de csak szezonálisan, mert a téli időszakban zárva vannak a teraszok.
Attól függően, hogy mennyi időt tudunk itt eltölteni, ajánlott minél több részt bejárni. Csapatokba verődve ismeretlenül is úgy járhatja be az ember a vidéket, minta egy nagy család tagja lenne. A kórtól, nemtől és nemzetiségtől független táj, olybá tűnik, mint a szétszakadt emberiség olvasztótégelye, ahol egyetlen egyetemes rend uralkodik csak, a természet ereje. Varázsát télen tudjuk a legjobban tetten érni, mikor az egész vidék misztikus mesevilággá változik.
Az egyik legkönnyebb és legrövidebb útvonal a Ponor rétre vezet.
A Ponor rét egy zárt völgy, melyet magas, részben erdőkkel borított dombok zárnak közre. Végtelennek tűnő legelőjét, az alján található patak választja ketté. Ez a patak egy vízelvezető rendszer, mely a folyó medrében található szűk, finom homokkal borított nyilazásokon valósul meg, ezt nevezik vízelnyelőnek. A víz a Ponor vízkeletből ered. Követve a pár száz méteres patak irányát, megtaláljuk a forrást. Egy sziklafal aljában húzódik meg, bejáratánál látványos tószerű képződmény található. Ezt egy mély szifonból áradó víz táplálja. Amilyen hirtelenséggel tör fel a föld alól, a rét másik oldalában fekvő meredek sziklafal előtt, pont olyan hirtelenül tűnik is el, hogy a Csodavárban bukkanjon majd elő újra.
Pádis egyik legfontosabb igazodó pontja a Mócok temploma. Ez a fából készült, kilátó hatását keltő apró templom 1458 méter magasban a szirt tetején található. Megközelíteni a domb oldalából a legkönnyebb. A fennsík központi része felé magasodva, szépen látszanak a bővülő turistaházak, de itt fút végig a Biharfüred - Nagy Bihar túra útvonal is, mely a Szigethegység leghosszabb útvonala. Szemben a környék legmagasabb pontja, a Kék Magura a maga 1642 méteres magasságával. A Mócok temploma elnevezés egy legenda alapján maradt fenn, mely szerint egy viharos éjszakán, itt a kőrös-völgyiek által lakott vidéken a szél felkapott egy mócot, lovastól, szekerestől és fenn, a szirt tetején tette le sértetlenül. A templomban minden vasárnap misét tartanak a mai napig ennek emlékére.
Tekintve, hogy évente több ezren fordulnak meg a Pádis fennsikon, a természet jól alkalmazkodik a látogatókhoz. Faunáját tekintve rendkívül gazdag, ritka és védett fajoknak bölcsője. Állatvilága pedig az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek.
Négy évszakos turistaparadicsom. Tavasszal ezen a vidéken találjuk a legnagyobb krókusz / sáfrány mezőket. Nyáron mindenkit kalandra csábítanak a különböző nehézségű és hosszúságú túrák. Ősszel ámulatba ejtő szín-kavalkádban lehet részünk, míg télen mozdulatlan táncospárokká válnak a behavazott fenyők.
