Szavakkal nem is lehet kifejezni, mennyire lenyűgöző és magával ragadó látvány, ahogy itt a természet a szinekkel és a fényekkel játszik. Minden évszakban különleges, de talán az őszi szinpombában a leglátványosabb.
A Keleti Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, a Békás Szoros közelében, a Nagy Hagymás hegység lábainál helyezkedik el az ország legnagyobb természetes gyűjtőtava, a Gyilkos Tó. Északon a Nagy Cohárd (1504 m) és a Kis Cohárd (1344 m), délkeleten a Csíki Bükk (1264 m), délnyugaton a Ló Havas (1585 m), míg nyugaton a Kis Havas (1625 m) hegylábai határolják.
Magyarországról két oldalból is könnyen megközelithető: Szolnoktól a Nagyvárad – Kolozsvár – Maroshéviz útvonalon, vagy Szeged felől az Arad – Déva – Parajdi úton.
Egy igazi Erdélyi kirándulás kihagyhatatlan látnivalója, kortól, nemtől függetlenül mindenkinek ajánlott, különösebb felszerelést nem igénylő, könnyű és szórakoztató séta.
A tónak már a megnevezése is kanyargós utat járt be az évek során. Előbb Veres Tónak, 1864-ben Vereskő Tavának hívták(a Vereskő patak alapján), majd a Gyilkos Tó megnevezés után a Veres Tó névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban a román nyelvről való szó szoros fordításban, de magyarul mindenkinek Gyilkos Tó maradt.
A tó viszonylag fiatal képződménynek számít, de kialakulásának ideje megosztotta a kutatókat. Székelyföld híres geológusa, Herbich Ferenc szerint az 1838 januári és februárban újra ismétlődő földrengések indították be a földcsuszamlást.
Ditrói Puskás Ferencz Borszék története című munkájában viszont az 1837-es viharok és esőzések mellett érvelt: "....Ez alkalommal szakadt össze a nagy víztömegétől átáztatott, a gyér talajánál fogva lecsúszott békási két hegy is a gyergyószentmiklósi havasokban, mely miatt az ott lefolyó patak feldugulván, a Gyilkostó képződött belőle..."
A keletkezéshez természetesen legenda is fűződik, mely az erdélyi mondavilág egyik legszebb szerelmi története.
Gyergyó környékén élt egy fekete hajú, szürkés-zöld szemű, gyönyörű leány, akit Fazekas Eszternek hívtak. A szentmiklósi vásárban megismerkedett az ügyes kezű Molnár Miklóssal, akibe azonnal beleszeretett. Örök hűséget esküdtek egymásnak, de szerelmük beteljesedés nélkül maradt, mivel a legényt elvitték katonának. Eszter minden nap várta őt vissza, magányát pedig egyedül a fenyvesekkel és a hegyekkel osztotta meg.
A környéken portyázó zsivány vezér szemet vetett a lányra, csábította szép szavakkal, ígéretekkel, kincsekkel, de hiába. Egy napon elrabolta a lányt. De a hegyek és fenyvesek átérezve a lány elkeseredését és fájdalmát hatalmas robajjal zúdultak alá. Maguk alá temetve így Esztert és a zsiványt, de a környéken legelésző nyájakat, juhászaikkal együtt. A lezúdult sziklák elzárták a völgyet, összegyűjtve így a környékbeli folyóvizeket. Ettől fogva Gyilkos Tónak nevezték a tavat, mely viharos időben vöröslő színével a veszteségekre emlékeztet, míg nyugodt időben Eszter szemeinek színét tükrözik vissza.
A Gyilkos Tó 983 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, legnagyobb mélysége 10 méter körüli. Vízhozamát a Cohárd patak, Likas patak, Vereskő patak, Lóhavas patak és Juh patak táplálja, így mintegy 680.000 köbméter vizet képes tárolni.
A tó L alakú és két külön ágból áll. Az egyik tóág a Cohárd patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh patak felőli ág, ennek hossza 900 méter.
A tó melletti úton kiépített, fizetéses parkolóhelyet találunk. A tó partjához több lépcsős bejárat is vezet. A csónakháztól kiindulva, kiépített ösvényen körülbelül egy órás sétával körbe tudjuk kerülni a tavat, érintve több pihenőt és egy a tó fölé nyúló kilátót is.
A tó köré kész üdülőtelep szerveződött, hiszen a környék turistaparadicsom úgy a hegycsúcsok, mint az erdők, mezők szerelmeseinek. Helyi specialitásokat, ételt és italt, kézműves termékeket és ajándéktárgyakat is találunk a tó mellett felépített bódékban. De terasszal és kényelmes belső térrel rendelkező éttermet is választhatunk közvetlen a tó mellett. Szálláshelyet érdemes időben lefoglalni a közeli panziókban.
Bár a tó vizében szigorúan tilos fürdeni és horgászni, csónakázni szabad, sőt kell is, hiszen igazi kaland és emlékezetes élmény. Így végig evezve a tó felszínén megcsodálhatjuk, amint a haragos zöld fenyők árnyéka visszaverődik a víz felszínén, s élvezhetjük a madarak csicsergését vagy a vadkacsák közelségét. A partról pedig magával ragadó látvány a tóban tükröződő csúcsok, közeli épületek és fények játéka.
„A fenyvek éveken át küszködtek a szokatlan, természetök ellenére való új állapottal, azután meghaltak, – a tűk leperegtek, leáztak – a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma, eső, vihar és verőfény elvégezték a fehérítést, – e kifehéredett fenyőcsúcsok, ágak úgy emelkednek ki a tó sötétzöld színéből, mint valami panaszos csontvázak, mintha keseregve nyújtanák ki karjaikat az ég felé, mely kegyetlen sorsra kárhoztatta őket.”- írta Herman Ottó 1871-ben a drámaian kiemelkedő fatörzsekről, mely a Gyilkos Tó jellegzetessége.
Ha a Gyilkos Tóhoz látogattunk érdemes felfedezni a közelben lévő látnivalókat is, mint a Békás Szorost, vagy a képeslapokról visszaköszönő hatalmas fehér sziklák, a Kis Cohárd csúcs hatalmas mészkőszikláit. „A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.”- tudhattuk meg Orbán Balázstól, amitől jobb ajánló talán nem is kell.
