.jpg)
Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága ez a könnyen bejárható, jól kiépített kanyon, ami egyben csodaszép túrázó hely. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni a nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban is bővelkedő hasadékot.
A Tordai hasadék egy látványos mészkő szakadék Erdély szívében a Torockói hegységben, Kolozs megyében, nem messze Torda városától. Budapesttől 502 kilométerre fekszik, legkönnyebben Nagyvárad irányából, Torda felől lehet megközelíteni. A főúton Szentmihály felé haladunk, majd Mészkő falu felé jobbra kanyarodva, rátérünk egy kavicsos bekötőútra. Egészen a hasadék bejáratig lehet haladni személyautóval és a menedékház előtt találunk parkolóhelyet is.
Eredetét tekintve egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre, amit a benne munkálkodó Hesdát patak mélyített és szélesített ki több ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. A hasadék még a mezozoikumban keletkezett, vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken, a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között. 1938 óta védett terület, ma már Élőhely- és Madárvédelmi terület, illetve országos védettséggel bíró vadrezervátum.
„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormózata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.”– Jókai Mór: Egy az Isten
Számos legenda fűződik a hasadékhoz és barlangjaihoz, keletkezését például Isteni csodának tartják. Az egyik leghíresebb legenda szerint Szent László királyt és seregét nagyszámú kun harcos üldözte. A király Isten segedelméért imádkozott, amikor a magyarok előtt a gigantikus sziklatömb kettéhasadt. A király katonáival épségben átjutott, míg üldözőik mind a szakadékba estek. A király lovának patkónyoma, még ma is látható a hegytetőn, a Patkóskövön.
A másik legenda szerint volt egy Balika nevezetű román betyár, aki II. Rákoczi Ferenc hive volt és a szabadságharc ideje alatt a Tordai hasadék barlangjaiban rejtőzött el a labancok elől. Róla kapta nevét a két egymással szemben levő Kis és Nagy Balika barlang. Más népi hiedelmek szerint Dárius kincse van eldugva a Tordai-hasadék - Kéményseprő barlangjában. De kincset rejt a Tündérvár barlang is, hiszen a monda szerint minden évben Szent György-nap éjjelén megnyílik és tündérek röppennek ki a ragyogó kincsekkel.
Maga a hasadék 1270 méter hosszú összesen, aljában az Aranyosba ömlő Hesdát patak folyik, míg két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. Végig jól kiépített az útvonal, a veszélyesebbnek tűnő részeken láncok biztosítják a továbbjutásunkat. A Tordai hasadék 32 feltárt barlangot rejt, ezek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik barlang. Cseppkövek is vannak benne, sőt, a legtöbb őskori leletet itt találták.
Jelképesen- szezonban és hétvégenként – 5 lejjes belépődijjat kell fizetni a Tordai hasadék felfedezéséért. Ha lehetőség van rá, érdemes körtúrában végig járni. A piros sáv jelzést követve felkapaszkodhatunk a hasadék peremére és a tetején végig sétálva gyönyörködhetünk a természet szépségében. Majd a végén leereszkedve pihenjünk meg és üljünk be egy teraszra felfrissülni és ebédelni, visszafelé pedig a patak partján, az alsó szakaszon térjünk vissza.
Itt a túra egy nagyon könnyű, kellemes erdei sétával kezdődik. Bár a látvány magáért beszél, látni és érezni, hogy ezen a helyen naponta több száz, vagy ezer ember is megfordul, akiknek nyomai óvhatatlanul is beleégnek a környezetbe. Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide.
Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükör simára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre.
Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként. A hasadék körülbelül a felénél elérjük a Danila-tavat, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után vannak a Kis és Nagy-Balika barlangok. A hasadék végén a meredek sziklaszirtek elfogynak és barátságos kis rétre érünk és érünk vissza a kiindulóponthoz.
A Tordai hasadék meglátogatása nem igényel különösebb felszerelést, de egy túrához alkalmas bakancs és esőkabát mindenképpen legyen nálunk. Az alsó szakaszt bárki, nemtől és kortól függetlenül végig tudja sétálni, a peremre való felkapaszkodás kicsit nagyobb erőfeszítést igényel, de a kilátás megér minden fáradtságot.
Növényvilága nagyon gazdag, 997 különböző növényfaj található a hasadékban. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a szinte jégkorszaki különlegességek is. Állatvilága is változatos, csak lepkefajból 230 különböző fajt találtak, több védett madárfaj és béka, gyík élőhelye.
A Tordai hasadék ma is lenyűgöző példája a természet végtelen fantáziájának és erejének; érdemes legalább egyszer az életben ellátogatni ide.
Torda város közelében található a Peterd-Szind gerince, s a közelben két másik hasadék, a Túri-hasadék és a Berkesi-szoros is felkereshető. Ezek, bár kevésbé népszerűek és látványosak, nem kevésbé lenyűgözőek.
