Legyen szó rejtelmes völgyekről, jégkorszakot idéző gleccsertavakról, vagy felhők közé emelkedő hegycsúcsokról – újra és újra visszatérünk, hogy egyre többet fedezzünk fel kincseiből. A havasokban való kirándulásokat az időszakosan megjelenő virágok teszik még színesebbé.
„Havasok világa, mily fönséges, mily gyönyörűséges a te országod. Hóval borított ormaid között, mily jól esik a járkálás. Kopár, nehezen járható vidéked zord, vad és éppen ezért oly fönséges.” - Varga Lajos (A Radnai Havasokban 1911)
Mig az alacsonyan fekvő területeken már hét ágra süt a nap, addig a havasok ormain még makacsúl kapaszkodik a tél.
A Radnai havasok a Keleti Kárpátok legmagasabb és legtöbb alpesi jellegzetességgel rendelkező tagja. A természeti látványosságokban gazdag hegység 50 kilométer hosszú és 30-40 kilométer szélesen nyújtózik, amit a Máramarosi havasok, a Lápos hegység és a Borgói hegység határol. Figyelemre méltó kettősség jellemzi, mivel a főgerinc mentén elhelyezkedő hegycsúcsok 2000 méter feletti magasságba emelkednek, északi oldala rövid és meredek, de déli oldala lankás és hosszú.
Annak megfelelően, hogy mennyi időt szeretnénk eltölteni a Radnai havasokban és milyen felfedezést szeretnénk tenni, több oldalból is megközelithető és számtalan jelzett túraútvonal áll rendelkezésünkre.
Legyen szó több napos gerinctúráról storozással, vagy csak egy délutáni sétáról a legendás Lóhavasi hizeséshez, biztosan nem fogunk csalódni ebben a varázslatos vidékben.
A Radnai havasok első természetvédelmi területét még 1932-ben hozták létre. Azóta folyamatosan bővúl az itt található botanikai ritkaságok védelmében. A Radnai havasok Nemzeti Park Erdélyben, Beszterce – Naszód megyében található. S bár uralkodó évszakja a tél, ormait az év túlnyomó részében hósapka fedi, mégis a legszebb és legszinesebb tavasszal.
"Nem tartozik sehová, csak önmagához. Zárt, elkülönített föld. Hegye, völgye, vize, levegője, fája, embere, minden más, mint egyebütt. Maga a nap is nehezen hágja meg ezeket a havasokat. Legyengül, mire a tetejükre ér.” - Nyírő József
Magyarországról, Debrecen vagy Nyiregyháza felől átlépve az országhatárt Máramarossziget érintésével, Borsafüredről a legkönnyebb megközeliteni. Borsafüred egy kifejezetten a túrizmus számára kiépitett üdülőhely, magas igényszintű panziókkal és széleskörű szállási lehetőségekkel. Innen indul a Lóhavasi vizeséshez vezető drótköteles felvonó és több jelzett gyalogtúra is. Borsafüred üdülőhelytől a Borsai - vagy Priszlop hágó szerpentinjein autózva érkezünk meg az egykori sífelvonó lábához. Ez a kanyargós hágó köti össze Máramarost Bukovinával, az Aranyos – Beszterce völgyével. Legmagasabb pontján áll a tatárokkal vívott csata emlékműve, illetve egy kolostor is.
Legtöbben az emlékmű, illetve a kolostor mellett szokták leparkolni a gépjárművet, de van lehetőség egészen a turisztikai csomópontnak számitó Asztal – rétig autózni. Innen kezdődik ugyanis a természetvédelmi terület.
Ha mégis a séta mellett döntenénk, nem fogjuk megbánni. A lassan emelkedő ősvényen haladva ball oldalon több kilálópont is nyilik a körülölelő óriásokra. A fenyők közűl kiérve hatalmas mezőség tárúl elénk, amit a tavasz hirnökei, millió apró vadvirág fest szinesre.
Amit távólból csak nagy lila foltnak láttunk, nem más mint a havasi sáfrány virágzása. Amikor a hó olvadni kezd ez a törékeny kis virág azonnal birtokba veszi a legelőket. Az általában Szent György napjáig üresen álló esztenaházak körül, a fenyvesek tövénél nagyobb foltokat kialakitva hirdetik a tavasz érkezését. A hófoltok társaságában találunk még szellőrózsát, ibolyát, odvas keltikét, tavaszi kankalint, májvirágot és mocsári gólyahirt is.
Az Asztal-rét most még csendes, de hamarsoan megjelennek a tehenek, lovak és természetesen a kecske és juhnyájak is, akik a kemény tél beálltáig el sem hagyják majd ezt a vidéket. Ez a rét az ösvények metszéspontja. Itt ér össze a Borsai hágó és a Borsai felvonótól induló út, s innen dől el, hogy milyen legendáktól híres útvonalakat szeretnénk bejárni. Mesél a vidék a tatárjárásról, a medve éjszakájáról, de hallani a lovak nyerítését és a vadul csobogó vízesés hangját is, ahogyan a Gonosz kőről zúdul alá.
Ezen a ponton dönthetjük el, hogy utunkat a jobb oldali ösvényen a Lóhavasi vizesés felé, vagy a baloldali ösvényen az Aranyos – Beszterce forrástava felé folytatjuk.
Bármelyiket is választjuk, a Radnai havasok nem fog csalódást okozni.
S ha lemaradnánk a havasi sáfrányok lila foltjairól, akkor sincs ok a szomorkodásra, hiszen hamarosan rózsaszin foltok fogják ellepni a hatalmasok oldalait. Júniustól, akár szeptember elejéig is virágozhat a havasszépe néven is ismert rododendron.
"Fenn Isten jár a csúcsokon.
Amerre fényben elhalad:
Testőrei: dárdás fenyők
Állnak titáni sorfalat,
A szirt felett, s az ég alatt. "
Reményik Sándor
