Az Úz-völgyéről a legtöbb embernek az I. és II.-ik világháborús események, heves harcok színterei, a hősök temetője jut eszébe először. Ám ez a vidék nem csupán a múltban és megemlékezésekben létezik, de a jelenben önfenntartó és önellátó életet él, mi több, szorgalmas munkával, gyarapodva, jövőt épít.
Erdély egyik rejtett kincse és a nagyvárosok zajától megóvott festői vidéke, a Csiki-havasok legszebb tájegysége a 45 kilométeren elnyúló Úz-völgye, mely a Rugát – tetőtől Dormánfalváig húzódik, ahol a folyó a Gyimesekből érkező Tatrossal egyesül.
Úz vidéke vadregényes havasi táj, mindenfelől magas, meredek fenyvesnőtte; itt-ott szép sziklaszálakkal ékes havasok kertelik be a folyam szűkre szabott völgyét, hol csakis a zajongva rohanó pataknak és az útnak marad fösvényen kimért hely”. (Orbán Balázs)
Az I. világháború után a Gyimesekből érkezett csángó családok telepedtek le és kezdtek új életet ezen a vidéken. A 19. század második felétől szórvány-települések alakultak ki úgy, mint Lesőd, Csinód, Egerszék. Közigazgatásilag Csikszentgyörgy községhez tartoznak, ám ez a csángó-magyarok lakta tanyavidék egy különleges, példaértékű, elszigetelt világ.
Szórvány – települések az Úz-völgyében:
Elhagyva Csikszentmárton házait, lassan emelkedő kanyargós, mára már aszfaltos úton érkezünk meg a 13 kilométer távolságra fekvő Csinódba. Ez egyfajta tanyavilág, mivel a házak nem szorosan egymás mellé épültek, hanem a patakok mentén, 100 – 200 méter távolságra egymástól. Itt az emberek nem utcákon, hanem patakán laknak: Őrház-pataka, Katirésze-pataka, Aklósbérc-pataka.
Az ivóvizet források biztosítják, míg a villanyt csupán 2001-ben vezették be.
Csinód a köszponti és egyben a legnépesebb település. Saját templommal rendelkezik, melyet a Szentháromság tiszteletére emeltek. Itt található az iskola és az egyetlen működő bolt is, amelyben a reggeli kávétól a javításhoz szükséges szerszámokig minden megtalálható.
Csinódtól északra fekszik Egerszék, mely Alsóegerszékre és a Farkasok által lakott Felsőegerszékre tagolódik. A teleülés temploma 1957- ben épült és a Kisboldogasszonynak ajánlották.
Csinóddal szinte összenőve, a köszponttól délkeletre fekszik a 14 lélekszámot számláló Lesőd.
Ezen a vidéken a posta havonta egyszer jár. Felváltva tartanak istentiszteletet szintén havonta egyszer, hol az Egerszéki, hol a Csinódi templomban.
Az emberek festői környezetben, zavartalanul élik, sokaknak egyszerűnek tűnő – ám de szorgalmas, munkával teli hétköznapjaikat.
Harmóniában a természettel – élet az Úz völgyi szórvány-településeken
Az Úz völgyében az emberek önfenntartó és önellátó életet élnek. Földműveléssel, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Itt nem a bevásárló köszpontok polcairól emelik le az élelmiszereket, hanem önmaguk termelik meg, vagy állítják elő. Minden ház mellett istálló és baromfiudvar áll. A friss tejet és tejtermékeket, a tojást a háztáji állatoktól szerzik be.
A kenyeret hagyományos módon kovásszal és pityókával készítik és kemencében sütik ropogósra. A gyógynövényekből készítenek teákat, a gyümölcsökből szörpöket, lekvárokat és természetesen a legfinomabb pálinkákat.
Zöldségeket, ízletes pityókát termelnek a konyha részére, gabonaféléket az állatok ellátására. Harmóniában élnek a természettel, ismerik és felismerik a természet jelzéseit és azok szerint cselekednek.
Itt még vannak havasi pásztorok, akik minden évben Szent György napjától Szent Mihály napjáig kinn élnek az esztenákon és ott készítik a legfinomabb, száz százalékban természetes sajtot, ordát és zsendicét.
Az Úz-völgyében élő emberek rendelkeznek egy nagy kinccsel, amit sokan már elfelejtettünk ez pedig nem más, mint az őseinktől kapott tudásban való hit. Generációról – generációra adják tovább, ebben nevelik fel a gyermekeket. Ebből fakad bátorságuk, erejük és rendíthetetlen kitartásuk is.
Tavaszvárás és hagyományok
Ez a nagyvárosok zajától elszigetelt vidék tradíciókban, népszokásokban, hagyományokban gazdag és vallásos közösség. Minden évben házszenteléssel köszöntik az új évet. Farsangolással, néha szalmabábú égetéssel űzik el a telet és zenével, táncos mulatsággal köszöntik a tavaszt. A művelődési házban bálokat szerveznek, ünnepi népviseletbe öltöznek és csángó dalokkal vonulnak végig az utcákon. Húsvétra a lányok hímes piros tojásokat készítenek, hogy megjutalmazzák a locsolkodó legényeket.
Vendégszerető, segítőkész és boldog emberek ezek, akik tisztelik őseik emlékeit; tovább viszik a több százéves tudást; elevenen őrzik és gyakorolják a tradíciókat és hagyományokat; családi, őszinte szeretetben, játékosan nevelik bele a természetszeretetbe gyermekeiket. Ők pedig ragaszkodva szülőföldjükhöz, nem is vágyódnak el erről a varázslatos vidékről soha.
Programok – szórakozás – pihenés a Medveles ajánlásával
Ahogy ébred a természet és a tavasz hírnökei színesre festik az Úz-völgyének vidékét, lehetőség nyílik számtalan szórakoztató és kalandos felfedezésre. A Csiki havasok bércein, a Csobányos patak mentén autózva, terepjárós élménytúrákon látogatjuk meg a havasi pásztorokat, elhagyott tanyákat, kortyolunk a friss és tiszta forrásokból és csodáljuk a természeti, kulturális, történelmi és vallási látnivalókat.
Hagyományos székely lovas szekérre ülve utazunk a Hargita hegység vidékein és szabadtéri pikniken kóstolunk bele Erdély tradicionális izéibe, mint rácson sült szalonna, kolbász, flekken. Egy igazi csángó háziasszony segítségével vehetünk részt tehén fejésen és sajt készítésen, illetve elleshetjük, lépésről lépésre, hogyan készül a kemencében sült kovászolt, pityókás, vert házikenyér.
Ha Erdélyben járunk, kihagyhatatlan élmény a Kárpátok királyával való találkozás, a világ egyik legjobb medveleséből a Szent Anna-tó közelében.
